HTML

Irodalmi blogok

Friss topikok

  • pankablogja: de Tanárnő, szerintem attól nem lehet meghalni, hogy erősebben dobja be a vízbe...! fizikafaktos e... (2010.05.26. 19:40) Kosztolányi Dezső: Fürdés
  • oFő: történelmi pillanat, a Máté első bejegyzése. és nem is rossz, leszámítva az utolsó megjegyzést, de... (2010.04.22. 08:12) Móricz Zsigmond: Rokonok

Linkblog

Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár

2010.05.17. 18:39 dumbocrys

Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár

Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár még, egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.

Szólj hozzá!

Kosztolányi Dezső: Fürdés

2010.05.17. 18:21 dumbocrys

Kosztolányi Dezső: Fürdés

Egy egyszerű kis történetként indul a novella. Az apa indul fürdeni, de a fiát nem akarja vinni, mert az megbukott latinból és pótvizsgára kell készülnie. Ebből kialakul egy kis perpatvar, de végül az anya rövidre zárja a vitát, és leküldi a fiát a Balatonhoz.
Mire bemennek a vízbe, az apának elszáll minden mérge, és játszani kezd a fiával. Eszébe nem jut, hogy az ártatlan játék tragédiával végződhet. Mikor a fiú nem jön föl a víz alól, lélekszakadva kezdi keresni. De hiába. A gyermek megfulladt. A leérkező anya azonnal megérti, mi történt. Az apa csak ennyit mond: még három se volt.
Ez egy ŐRÜLET lehet, ha valaki így veszíti el a gyermekét, pláne ha az az egyetlen.

2 komment

Móricz Zsigmond: Rokonok

2010.04.02. 19:05 dumbocrys

Ezt a művet csak, filmen láttam (, bár egy kicsit utána olvastam). A fő konfliktus a rokon. Kopjáss István főügyész mindenhol rokonba botlik. Ezt sem a felesége, sem a főnöke, a polgármester nem nézi jó szemmel. Otthon kapja a rokonoktól a leveleket, hogy segítsen rajtuk, de a felesége nem támogatja a jótékonykodást, ezért többször veszekednek egymással. A polgármester szerint nem lehet úgy dolgozni, hogy közben az embert a rokonok nyaggatják. Zsarátnok városában iszonyatos mértéket ölt a korrupció. Kopjáss a hivatalba lépése után hamar tapasztalja ezt. És ekkor kezdődnek a rémálmok. A főügyész nem tudja, hogy hova tovább. A szíve azt diktálja, hogy tegye azt, mint a többiek, de a lelkiismerete nem hagyja nyugodni. Végül ebben a kilátástalan helyzetben öngyilkos lesz. A film elég érdekes lett. Semmi különös érzés nem kerített hatalmába, azt leszámítva, hogy mikor csöngetnek már=).

1 komment

Móricz Zsigmond: Szegény emberek

2010.04.02. 19:04 dumbocrys

Nem tudtam, hogy pontosan mire számítsak, így csak sejtésem volt a mű tartalmáról. Móricz nagyon jól mutatja be egy, a háborúban lelkileg lerombolt ember lelkivilágát. A mű főszereplője rengeteg borzalmat élt át, amik szinte teljesen kiirtották a lelkét. Akármeddig képes elmenni, hogy pénzt szerezzen az adósságának kiegyenlítésére. A főszereplő gondolatait és cselekedeteit végigkísérik az ellentétes érzelmek. Sokszor képzeli magát a csatatér közepére a fronton, ugyanakkor figyel a feleségére és a gyerekeire, sőt a kis gyermeket életben hagyja a kirabolt házban. De a tettére nincs mentség, ezt ő is tudja. A háborúban csak egy törvény van: ölj, vagy téged ölnek. Ez a tudat és a sok rettenet teljesen átitatja az elméjét, és képtelen visszakapcsolódni a normális életbe. Móricz háborúellenességének a csúcsa ez a novella.

Szólj hozzá!

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

2010.04.02. 19:03 dumbocrys

A címből arra lehet következtetni, hogy a főhős utolsó napjainak leszünk tanúi, ami nagyjából így is van. A halálhírre a „barátok” rögtön a feljebbjutáson gondolkoznak, és nem a részvéten. Sajnos régen olvastam, és nem túl nagy figyelemmel, úgyhogy nem sok maradt meg belőle. Mindenesetre érdekes, bár kissé vontatott a regény. Az is kezd zavaró lenni, (és ez független ettől a műtől) hogy a harmadik orosz regényben is egy hivatalnokkal találkozunk. Ez van. A kötelezők és a korszakok átka. Főhősünk egy átlagos, hivatalát végző tisztviselő, aki éli mindennapjait, halad felfelé a ranglétrán, megházasodik, gyerekeket nevel és vannak nehézségei az életben. De hála Tolsztojnak mégsem annyira hétköznapi Ivan Iljics élete. Betegsége, melyet az orvosok sem tudnak diagnosztizálni, igencsak megkeseríti az ő és családja élete utolsó éveit, napjait, de ugyanakkor elgondolkoztatásra is kényszeríti. Vajon helyesen élt-e, vajon mindig a megfelelő döntéseket hozta. Azonban ez a visszatekintés kissé túlzó önváddá válik. Élete végén teljesen megváltozik és kibékül magával és a világgal.

Szólj hozzá!

Madách Imre: Az ember tragédiája

2010.04.02. 19:02 dumbocrys

Bár régen volt, azért megpróbálok valami értelmeset összeszedni erről darabról.Érdekes, és elgondolkoztató a dráma témája. Furcsa hogy ilyen témát választott Madách. (Hasonlít Az Isteni színjátékra.)A különböző korok és eszmék bemutatása és megbukása kilátástalanságot szül. Ezért akart Ádám öngyilkos lenni. Soha nem találta meg a tökéletességet és Éva sem lehetett az övé. De a végén megadja magát Ádám mondván: Uram legyőztél, és megnyugvást talál a Földön.

Szólj hozzá!

Gogol: Az orr

2010.04.02. 19:01 dumbocrys

Egy újabb furcsa témájú regény Gogoltól. Orr. Szintúgy nem sok értelmét látom, mint a Köpönyegnek. E műben egy igen valótlan esemény részesei lehetünk, melyben főhősünk fut az orra után, mely furcsa körülmények közt vált el a gazdájától, de a szerző szerint, ha belegondolunk, néha előfordulhatnak ilyen valótlannak tűnő események. Ha nem is ilyenek, de tényleg lehetnek furcsa kalandok az életben. Ez sem fogott meg jobban, mint a Köpönyeg, egyszer elég volt, bár, szerintem van egy átka a kötelezőknek, mégpedig, sokszor a kényszer az ami elveheti egy mű élvezeti értékét. Ha az ember csak puszta kíváncsiságból emeli le a polcról, lehet, hogy szórakoztatóbbnak találja, mint ha egy időzített bombaként kell elolvasnia. Ez csak úgy jött, de ez azért nem igaz az összesre ;-).

Szólj hozzá!

Gogol: A köpönyeg

2010.04.02. 19:00 dumbocrys

Majdnem minden eszembe jutott, csak az nem, hogy egy szerencsétlen orosz hivatalnok ruhája lesz a téma. Igazából semmi különös nincs ebben a regényben, azt leszámítva, hogy egy ruhadarab körül forog minden. Ez az Akakij Akakijevics egy magának, és nem igazán életre való alak. De azért egy kicsit megszánja az ember, látva a szerencsétlenségét. Még jó, hogy ilyen rövid a mű, különben nagyon unalmas lenne, de így talán érdekesnek tűnhet, de élvezhetőnek semmiképp nem mondanám. Összességében nem valami nagy durranás, kevés lényeges történés, valamivel több cselekménnyel. De ennek a műnek nem is a szórakoztatás a célja.

Szólj hozzá!

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

2010.04.02. 19:00 dumbocrys

Hát őszintén dunsztom sincs, hogy mit írjak. Az viszont biztos, hogy nincsenek rendkívüli emberek. Nincs olyan, hogy valaki átlépheti a törvényeket, és azt tesz, amit akar, így akár öl is. Olyan van csak, hogy kiirtja a lelkiismeretet és az emberséget magából, és ezek után gátlástalanul rombol. A mű jól szemlélteti ezt, hogy hogyan jut el a felismerésig a főszereplő (szándékosan nem hőst írtam), hogy nincsenek különleges emberek, és éri el az igazi bűntudat, hogy embert ölt.Úgy összességébe ennyi, nagyon más más nem jut eszembe.

Szólj hozzá!

Csehov: A sirály

2010.04.02. 18:59 dumbocrys

Végre egy orosz mű, ami nem csinovnyikokról szól. Felüdülés=). Na ez azért túlzás. Nem akarom mindenhova odaírni, hogy milyen nehéz írni valamit, de ezzel tényleg sokat szenvedtem. Ezek az oroszok sosem nevetnek!? Csehov művében mindenki boldogtalan és magányos. A szereplők valamennyien zátonyra futott életű emberek. Érdekes a sztori. Mindenki mást szeret, és nem lát túl a saját érzésein, ezért senki nem azt kapja, amire vágyik. De ehhez most nem megy több. Talán majd máskor. Ez van :-P.

Szólj hozzá!

Csehov: A lónevű

2010.04.02. 18:56 dumbocrys

Egy újabb Csehov komédia. Rövid és lehet róla írni is valamit. Az egész a fogfájással kezdődött. Bulgyejev nyugalmazott tábornoknak megfájdult a foga. Próbálkozott mindennel, hogy elmúljon, de nem sok sikerrel és húzásról hallani sem akart. És most jön a poén. Jön Ivan Jevszejics intéző, aki ráolvasást ajánl, de nem tudja a ráolvasó adóhivatalnok nevét, amely a lóval kapcsolatos. Az egész ház próbálja kitalálni, hogy mi lehet a neve, de mindhiába. Megunván a várakozást és a fájdalmat, másnap kihúzatja a fogát a tábornok. Ezután jön az intéző, aki a távozó doktor egy mondatából eszébe jutott, hogy mi a ráolvasó családi neve. Szórakoztató egy mű.

Szólj hozzá!

Csehov: A köpönyegforgató

2010.04.02. 18:54 dumbocrys

Egy újabb, az orosz társadalmat és hierarchiát kifigurázó mű. Csehov története egyszerű és rövid, mint A csinovnyik halála c. rövid elbeszélése. A történet komikuma köpenyben rejlik. Ahogy változnak az álláspontok a kutya tulajdonosával kapcsolatban, úgy veszi le, vagy ölti fel a köpönyegét Ocsumelov rendőrfelügyelő. Amikor csak egy kis korcs, akkor el kell pusztítani a kutyát, a gazdáját pedig emberségre kell tanítani, de amint szóba kerül, hogy a kutya a tábornoké, rögtön a sértett (akit megharapott) lesz a hibás mondván, biztos csak kitalálta az egészet, és korábban sértette meg az ujját. Csehov nagyszerűen mutatja be a korabeli orosz társadalmat. A rendőr bármit megtett, csak azért, hogy felettese kedvében járjon. A korrupció nem ismer határt, még ilyen esetekben sem.

Szólj hozzá!

Csehov: A csinovnyik halála

2010.04.02. 18:53 dumbocrys

Tiszta Gogol köpönyeg feeling, csak ez jobb. Rövidségére való tekintettel nem sokat tudok írni, de pont ez tetszik. Nem vontatott, mint A köpönyeg, de a lényege ugyan az. Egy csinovnyik - név szerint: Ivan Dimitrics Cservjakov – nem tudta feldolgozni, hogy egy nála magasabb rangban lévő tisztviselő összeszidja. Egy egyszerű tüsszentés miatti kellemetlenséget akart Cservjakov elintézni, de a tábornok ezt tolakodásnak, sőt gúnynak vette, ezért úgy rárivallt, hogy Cservjakov hazament, lefeküdt és meghalt. A komikum szintén egy apró-cseprő ügy felnagyításában van. Szerintem lényegesen jobb, mint A köpönyeg, bár, az részletesebben írja le az orosz hatalmi- és társadalmi helyzetet.

Szólj hozzá!

Gustav Flaubert: Bovaryné

2010.03.22. 17:39 dumbocrys

Az órán sem foglalkoztunk túl sokat ezzel a regénnyel, ezért én sem teszek másképp. Ez az alkotás nem az én műfajom, ezért sok mindent nem tudok mondani, csak az órán elhangzottakra tudok hagyatkozni. Bovary egy céltalan, munkamániás, akit mások irányítanak. Első feleségéhez csak érdek kötötte, a másodikat már szerette, de amint megszerezte, el is felejtette. Emma azonban romantikus nő létére romantikára és Párizsba vágyott. Innentől a szokásos jött. Kalandot keresett az elhanyagolt feleség, aki azt hitte boldog lesz a férjével. Két szeretője is volt, de azok nem mertek egy komolyabb kapcsolatot bevállalni. És a titkok előbb-utóbb kiderülnek, akárcsak itt, a vége pedig öngyilkosság lett.

Szólj hozzá!

Henrik Ibsen: A vadkacsa

2010.03.22. 17:31 dumbocrys

Amikor meghallottam ezt a címet, hogy A vadkacsa először azt gondoltam, hogy egy újabb fölösleges és fárasztó kötelező lesz. De amikor elkezdtem olvasni nem tűnt olyan rossznak. Az, hogy drámai jót tesz a műnek (vannak kivétel, például: Antigoné, mert az förtelmes volt a hosszú monológok miatt, na meg persze a nyelvezete miatt), mert nincsenek benne unalmasan vontatott leíró részek.

Rögtön az elején beindult a történet azzal, hogy fogadás van a Werle házban és a két pincér párbeszédéből nagyjából megtudjuk, hogy mi a helyzet. Az is tetszik, hogy nincsenek rosszak meg jók, hanem teljesen emberiek a szereplők. Mintha csak egy ma is megtörténhető sztori lenne. Tulajdonképpen mindenki jót akar Hjalmarnak, csak ahány ember, annyi eszmény. Gregers elképzelése nem rossz, de Hjalmart annyira megviseli az igazság, hogy nem tud továbblépni, megbocsátani. Relling doktor nem csak szakmailag, de lelkileg is egy olyan elképzelés híve, miszerint kell egy eszmény, hazugság, ami életben tartja a lelki békéjét Hjalmarnak. Gina nem akarta, hogy kitudódjék a múltja. Nem akarja a család nyugalmát megbontani. Érthető a viselkedése, de szerintem jobb az őszinteség. Hedvig pedig pusztán gyermeki őszinteséggel szerette ”apját”. Ő nem tudott és nem is tehetett semmiről, és pusztán azért, hogy apja boldog legyen öngyilkos lesz.

Nem volt rossz.

 

Szólj hozzá!

Maupassant: Két jó barát

2010.03.22. 17:29 dumbocrys

Hogy miért ezt a művet választottam? A válasz egyszerű, mert rövid. Igaz ezt a művet órán nem vettük, de aki keres, az talál=).

1870, a poroszok körülzárták, és ostrom alá vették Párizst. A két barát megpróbál egy kicsit kiszakadni a világ bajából, azzal, hogy elmennek horgászni. Horgászás közben megvitatják a nagy politikai problémákat a maguk egyszerű és romlatlan érveivel. Az már csak a sors furcsa fintora, hogy pont a szemközti szigeten állomásozó németek kémeknek nézik őket, ezért, a jelszóért cserébe kegyelmet kapnak, vagy kivégzik őket. A két ártatlan barát semmit nem tud, így mindketten meghalnak. Ráadásként pedig, a kifogott halakat a német tiszt eszi meg.

Maga a történet nagyon tényszerű és a cselekmény a végletekig be van sűrítve, de a szöveg mögött ott van a véreskezű gyilkosok megvetése és a két kispolgár tisztelete.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása