HTML

Irodalmi blogok

Friss topikok

  • pankablogja: de Tanárnő, szerintem attól nem lehet meghalni, hogy erősebben dobja be a vízbe...! fizikafaktos e... (2010.05.26. 19:40) Kosztolányi Dezső: Fürdés
  • oFő: történelmi pillanat, a Máté első bejegyzése. és nem is rossz, leszámítva az utolsó megjegyzést, de... (2010.04.22. 08:12) Móricz Zsigmond: Rokonok

Linkblog

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

2010.04.02. 19:03 dumbocrys

A címből arra lehet következtetni, hogy a főhős utolsó napjainak leszünk tanúi, ami nagyjából így is van. A halálhírre a „barátok” rögtön a feljebbjutáson gondolkoznak, és nem a részvéten. Sajnos régen olvastam, és nem túl nagy figyelemmel, úgyhogy nem sok maradt meg belőle. Mindenesetre érdekes, bár kissé vontatott a regény. Az is kezd zavaró lenni, (és ez független ettől a műtől) hogy a harmadik orosz regényben is egy hivatalnokkal találkozunk. Ez van. A kötelezők és a korszakok átka. Főhősünk egy átlagos, hivatalát végző tisztviselő, aki éli mindennapjait, halad felfelé a ranglétrán, megházasodik, gyerekeket nevel és vannak nehézségei az életben. De hála Tolsztojnak mégsem annyira hétköznapi Ivan Iljics élete. Betegsége, melyet az orvosok sem tudnak diagnosztizálni, igencsak megkeseríti az ő és családja élete utolsó éveit, napjait, de ugyanakkor elgondolkoztatásra is kényszeríti. Vajon helyesen élt-e, vajon mindig a megfelelő döntéseket hozta. Azonban ez a visszatekintés kissé túlzó önváddá válik. Élete végén teljesen megváltozik és kibékül magával és a világgal.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dumbocrys.blog.hu/api/trackback/id/tr691890333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.